A digitális távoktatásra történő átállás gyakorlatának vizsgálata a belügyi ágazatot érintő teljes vertikumban

Nádasi, András, Sabjanics, István (2021) A digitális távoktatásra történő átállás gyakorlatának vizsgálata a belügyi ágazatot érintő teljes vertikumban In: Agria Média 2020. Eger, Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. pp. 24-49.

pdf 24_49_Nádasi.pdf Download (1MB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

A Belügyi Tudományos Tanács 2018. évi tervében foglalt kutatás célja a rendészeti képzési, továbbképzési rendszerben tanulóknak adekvát, elektronikus tanulási környezet ajánlása, az oktatók számára korszerű, generációspecifikus oktatásmódszertan kidolgozása és bevezetése. Fő módszerünk a kérdőíves vizsgálat, valamint a vezetői interjú. Kutatásunk részben keresztmetszeti vizsgálat, részben design-alapú kutatás. Célja az oktatási gyakorlat folyamatos jobbítása az ismétlődő elemzések, a tervezés, a fejlesztés és implementáció segítségével. Az empirikus szakaszban megtörtént a mintát alkotó X, Y és Z generáció demográfiai, szociális és tanuláspszichológiai jellemzőinek, infokommunikációs technológiákkal kapcsolatos preferenciáinak, valamint a 28 oktatási intézmény IKT infrastruktúrájának felmérése. A 2019-es felmérés a diákok (603 fő) esetében feltárta az IKT elterjedése miatt elvárható, önálló információfeldolgozás, önszabályozó tanulás fontosságának megítélését. Az oktatók (208 fő) esetében feltérképeztük a digitális tananyagok, e-taneszközök használatáról alkotott véleményeket, a digitális átállás iránti elköteleződést. A COVID-19 vírus terjedése 2020-ban alapvető változást hozott, az iskolalátogatás korlátozása az oktatási folyamatokat a virtuális térbe kényszerítette. Felértékelődött az IKT alapú oktatás. Kutatási tervünket ennek megfelelően módosítottuk. A távoktatási rendszerben megváltozó tanulói és tanári szerep, valamint a digitális tananyagok funkcionalitása központi kérdése a kidolgozandó módszertannak. A kiegészítő felmérés teljes adatbázisa, vagyis az összes diák kitöltő 1555 fő + 301 fő oktató, a vizsgált intézmények száma 16. Az oktatói kérdőív adatbázisa 301 fő, minden oktatót tartalmaz, aki kitöltötte az oktatói kérdőívet. Az eddigi eredmények megmutatták, hogy a diákok zömét képező Z generáció értékorientációja, életmódja, infokommunikációs műveltsége különbözik az őket oktató Y és X generáció elveitől, viselkedésétől. A különbségek a digitális kompetencia minden területén megjelennek, főként a kreatív készségekben. Az X nemzedék esetében a probléma nem csupán egyes IKT metodikai ismeretek és készségek hiánya, hanem a generációk karakterének megértése is. Az hogy manapság nehezebb a hallgatók figyelmének a felkeltése és fenntartása is, inkább az Y generáció szerint jellemző sajátossága a tanulóknak. A Z generáció esetében az érzelmi intelligencia, elkötelezettség, hivatástudat, ill. az összes generáció vonatkozásában, az empátiás készségek fejlesztéséhez is új módszertani megoldások szükségesek. A 2019-es adatok szerint, az e-tananyagok alkalmazása (20-25%) a felnőtt- és felsőoktatásban is messze elmaradt a prezentációk használatától (90-95%), vagyis a szemléltetett előadás dominál. Az audiovizuális szemléltetés, a számítógéppel segített tanulás feltételei általában adottak, de a távoktatáshoz további fejlesztés szükséges. Az e-tanulási környezetet az infrastruktúra és a digitális tananyagok determinálják. A 2020-as felmérés szerint, az IKT módszerekkel kapcsolatos gyakorlat változóban, fontosságuk megítélése jelentősen pozitív irányt vett. Az összes új pedagógia módszer fontos legalább az oktatók fele szerint. Legkevésbé a frontális online előadást tartják. Az e-learninget leginkább a Baby boomer generáció tartja fontosnak. A teljes mintának (301 fő), mindössze ötöde gondolja úgy, hogy az oktatók digitális kompetenciája jó, lehet rá támaszkodni. Az önértékelés során adott válaszok alapján az Y generáció 28%-a rendelkezik átlag feletti digitális kompetenciával. A generációk között nem volt szignifikáns eltérés egyik pedagógiai módszer esetében sem. Az infrastruktúra megléte egymagában nem oldja meg az oktatás problémáit, de katalizátorként hozzájárul a szükséges módszertani változtatások megtételéhez. A tanárok tudása, szerepvállalása, vagy ellenállása határozza meg az eredményes oktatás- módszertani újítások elterjedését. Az oktatók többsége nyitott az újonnan megjelenő online oktatási formák, kooperatív módszerek, digitális taneszközök és értékelés irányába. Hiányát érzik a gyakorlatias továbbképzésnek, szükséges az IKT távoktatási célú alkalmazásának, eredményességének megismerése.

Mű típusa:	Könyvrészlet - Book section
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Nádasi, András NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző Sabjanics, István NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	generációspecifikus oktatásmódszertan, digitális távoktatás, információs műveltség, a netgeneráció tanulási stílusa és stratégiái, tanári IKT kompetencia, az információs társadalom pedagógiája, optimális e-tanulási környezet
Nyelv:	magyar
DOI azonosító:	10.17048/AM.2020.24
ISBN:	978-963-496-199-4
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	02 Szep 2021 13:06
Utolsó módosítás:	02 Szep 2021 13:06
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/7035

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet