A vallási entitás magyarországi érdekérvényesítő képességének egyes aspektusai a rendszerváltozást követően

Lugosi–Szabó, Gergely (2014) A vallási entitás magyarországi érdekérvényesítő képességének egyes aspektusai a rendszerváltozást követően In: PhD-Hallgatók II. konferenciája, 2013. május 3.. Eger, Eszterházy Károly Főiskola Líceum Kiadó. pp. 90-104.

pdf 90_104_Lugosi.pdf Download (329kB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

A különböző vallási csoportok a rendszerváltozást követően kiépítették saját intézményrendszerüket, melyek autonóm módon működtek és fejlődtek. A tanulmányban megállapítást nyert az, hogy ezek a vallási csoportok az elmúlt tíz évben a társadalmi-politikai intézményrendszer súlyos tényezőivé váltak. A 2001. évi népszámlálási adatok meggyőzően bizonyítják, hogy a vallási csoportok társadalmi bázisa 75%-os volt. Magyarországon a rendszerváltást követően az állam és a vallási csoportok autonóm módon kezdtek tevékenykedni, ami merőben új helyzetet jelentett, és ami az állam és a politika részéről vegyes reakciót váltott ki. Ugyan a rendszerváltozást követően a politika pártok szívesen hivatkoztak például a keresztény értékekre és tanokra, azonban ez nem feltétlenül jelentette, hogy az a döntéseikben megjelent volna. Ugyanígy, bár az állam elismerte, hogy a vallási normáknak fontos szocializációs szerepe volt és van, és a vallási kultúra a nemzeti kultúra szerves része, de a döntéshozatali mechanizmusában kevéssé, vagy érdekei szerint viszonyult a vallási csoportok igényeihez. A tanulmány arra is ráirányította a figyelmet, hogy a társadalom különböző rétegei, a vallási csoportoktól, elsősorban a szociális ellátás, az oktatás, a kultúra területén vártak erőteljesebb megjelenést. Cserében viszont a vallási csoportok által fenntartott intézményrendszerek bővítését, és ehhez az állam anyagi támogatását a társadalom többsége támogatta. E munka végső következtetése szerint a vallási csoportok érdekérvényesítő képessége a rendszerváltozást követően összességében hullámzóan alakult. Egyrészt a vallási csoportok szabadsága megvalósult, melyet az állam az Alkotmányban is garantált. Továbbá a korszakban megszületett a vallási csoportok és az állam közötti törvényi szabályozás, melyek alapján kiépülhettek az államtól független szociális, oktatási, kulturális intézményhálózati rendszerek. Ennek finanszírozását az állam vállalta fel. Ugyanakkor éppen a finanszírozás kérdésében újra és újra viták lángoltak fel. A vallási csoportok hitbéli meggyőződésük közvetítése és elfogadtatása terén jelentős akadályokba ütköztek. A társadalom többsége, de az állam és a politika sem volt felkészülve arra, hogy erkölcsi természetű vitákban vegyen részt. Emellett a párbeszéd és a kommunikáció hiánya, illetve gyatrasága gyakran félreértésekhez, rosszindulatú következtetések levonásához vezetett. ----- THE HUNGARIAN RELIGIOUS ENTITIES’ ABILITY TO INFORCE INTEREST AND ITS ASPECTS AFTER THE DEMOCRATIC TRANSFORMATION Lugosi–Szabó’s thesis demonstrates the changes in the religious environment in Hungary after the political transformation occurred in modern history after 1990. Firstly, the relations between the different religious groups and the Hungarian state are examined. Secondly, the author scrutinizes the religious entities as social and political actors. Thirdly, he explores the religious structure of the Hungarian society using the database of the National Census conducted in 2001. Last, but not least the main features of the abilities to enforce interests held by the representatives of the Churches are summed up. During the last ten years the religious entities became major factors in influencing social and political activities and in maintaining several social institutions. The results of the before mentioned National Census show that the social basis of religious entities is considerably high, representing 75 percentage of the total Hungarian population. As for conclusion the historian — among others — points out that the cooperation between the main parties involved has been very often full of conflicts. Many disputes unfolded about financing issues, about moral issues such as abortion and about the role of the Churches in maintaining social institutions like nurseries, schools and health institutions.

Mű típusa:	Könyvrészlet - Book section
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Lugosi–Szabó, Gergely NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	vallási entitás, vallási csoportok viszonya az államhoz, társadalmi térben való elhelyezés, népszámlálási adatok, konfliktusforrás
Nyelv:	magyar
ISBN:	978-615-5250-55-2
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	15 Jún 2020 16:25
Utolsó módosítás:	15 Jún 2020 16:25
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/5505

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet