Abszurdisztán harangjai. Grendel Lajos: Einstein harangjai a normalizáció kontextusában

Száz, Pál (2026) Abszurdisztán harangjai. Grendel Lajos: Einstein harangjai a normalizáció kontextusában Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem tudományos közleményei (Új sorozat 27.köt.). Tanulmányok az irodalomtudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Litterarum [retro(spektív) írások a Kádár-kor irodalmáról]. 27. pp. 89-113.

pdf 89_Száz.pdf Download (13MB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány Grendel Lajos életművének és a csehszlovákiai normalizációnak a kapcsolatát vizsgálja. Először életrajzi vonatkozásokat tár fel, Grendel és a reformkommunizmus, illetve az 1968‑as okkupáció, majd a normalizáció korszakának viszonyát az interjúk és a 2025‑ben megjelent Önéletrajzi töredék tükrében. A tanulmány Grendel legtöbb nyelvre fordított regényét, az Einstein harangjait vizsgálja közelebbről e viszonylatban, a regény magyar és szlovák recepciója felől indulva. A regény középszerű hősének élete olyan antibildung‑narratívát képez, amely a szocialista ideál paródiája. Mészáros munkahelye, a különös kutatóintézet pedig a kafkai hivataltoposz sajátos alkalmazásaként a rendszer és a rendszerváltás szatirikus allegóriájaként értelmezhető. Végül a rendszerkritika nyelvi eszközeit és a hipernormalizált nyelv megjelenítését vizsgálja. --- THE BELLS OF ABSURDISTAN LAJOS GRENDEL: EINSTEIN’S BELLS IN THE CONTEXT OF NORMALIZATION T he present study examines the relationship between Lajos Grendel’s oeuvre and the Czechoslovak normalisation. It begins by exploring biographical contexts, considering Grendel’s attitudes towards reform communism, the 1968 occupation, and the subsequent normalisation era, as reflected in his interviews and the posthumously published Önéletrajzi töredékek (Autobiographical Fragments) of 2025.The analysis then focuses more closely on Grendel’s most widely translated novel, Einstein harangjai (The Bells of Einstein), approaching it through the lens of its Hungarian and Slovak reception. The life of the novel’s mediocre protagonist constitutes an anti‑Bildung narrative that functions as a parody of socialist ideals. Meanwhile, the protagonist’s workplace – the obscure research institute – may be read as a distinctive adaptation of the Kafkaesque bureaucratic topos, serving as a satirical allegory of both the regime itself and the process of regime change. Finally, the study investigates the linguistic instruments of regime critique deployed in the text, along with its representation of hyper‑normalised language.

Mű típusa:	Folyóiratcikk - Journal article
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Száz, Pál NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Megjegyzés:	A tanulmány a pozsonyi Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke 1/0546/25 sz. Identitáskonstrukciók, kisebbségi aspektusok és eljárások Grendel Lajos műveiben (Konštrukcia identity, menšinové aspekty a naratívne spôsoby v diele Lajosa Grendela) című VEGA‑projektjének keretében készült. Hálával tartozom Csanda Gábornak, amiért tanulmányomhoz értékes megjegyzéseivel hozzájárult.
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	Grendel Lajos, szlovákiai magyar irodalom, szocializmus, normalizáció, rendszerváltás, 1968 --- Lajos Grendel, Hungarian literature in Slovakia, socialism, normalisation, regime change, 1968
Nyelv:	magyar
Kötetszám:	27.
DOI azonosító:	10.46440/ActaUnivEszterhazyLitterarum.2026.89
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	29 Ápr 2026 14:59
Utolsó módosítás:	29 Ápr 2026 14:59
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9107

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet