Özvegy polgárasszonyok, cselédlányok és megesett anyák

Tóth, Árpád (2025) Özvegy polgárasszonyok, cselédlányok és megesett anyák : Női élethelyzetek a győri városi társadalomban a II. József kori népszámlálás idején. In: Nő a társadalomban. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 213-239.

[thumbnail of 213_Tóth.pdf] pdf
213_Tóth.pdf

Download (14MB) [error in script]
Hivatalos webcím (URL): https://doi.org/10.17048/Noatarsadalomban.2025.213

Absztrakt (kivonat)

A tanulmány egy különleges forrás (a legkorábbi magyarországi népszámlálás fennmaradt győr-újvárosi „famílialapjai”) alapján vetít szisztematikus képet a 18. század végi, városlakó nők egy közösségéről. A viszonylag nagy mintára, mintegy 5000 személy adataira támaszkodó elemzés részint strukturális megállapításokat fogalmaz meg (számarányokról és a háztartáson belüli pozíció szerinti eloszlásról, mindezeket a férfiakkal való összehasonlításban). A tanulmány nagyobb része mintegy két tucat háztartás, család, illetve személy eseteivel illusztrálja a sokféle női élethelyzetet és életutat, köztük a megözvegyült háztartásfőként kézművesüzemet működtető asszonyét; a 10 éves kora előtt szolgálatba indult és a családjából kilépett lánygyermekét; a helybeli rokonai halála után a lánya családját követve más városba áttelepülő nagymamáét; a szolgálata után férjhez menő cselédlányét, akinek esküvőjén az addigi háziura vállalt tanúskodást; a férje által elhagyott feleségét; és a megesett lányét, aki dajkaságot vállalva talált lakhelyet és megélhetést. ----- Based on a rare type of historical source (the unusually maintained ’family sheets’ recorded in Győr-Újváros during the first ever population census in Hungary), the study shows a picture on the community of female townsfolk in the end of the 18th century. The analysis processes the data of a relatively great mass of people (some 5000 persons) and it partly adopts a structural and quantitative approach, with calculating proportions and divisions by the position within the households, compared to the male population. The bulk of the chapter illustrates the manifold lifecourses of the female population using the cases of some two dozens of households, families and persons, including a widowed wife who was the head of the household and ran the artisan workshop; a girl leaving her parents’ family for serving in an other household at an age before 10; an aged grandmother moving to her daughter’s family into another town after the death of her family in Győr; a young servant who left service, married and whose wedding witness was her former head of household; a wife left by her husband; and a ’fallen’ young woman who took up service as a nurse to find home and subsistence.

Mű típusa: Könyvrészlet - Book section
Szerző:
Szerző neve
Email
MTMT azonosító
ORCID azonosító
Közreműködés
Tóth, Árpád
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Szerző
Kapcsolódó URL-ek:
Kulcsszavak: városlakó nők, család, népszámlálás, cseléd, Győr ---- female townsfolk, family, population census, service, Győr
Nyelv: magyar
DOI azonosító: 10.17048/Noatarsadalomban.2025.213
Felhasználó: Tibor Gál
Dátum: 16 Ápr 2026 07:02
Utolsó módosítás: 16 Ápr 2026 07:02
URI: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9054
Műveletek (bejelentkezés szükséges)
Tétel nézet Tétel nézet