Lengyel, Tünde (2025) A házasságban elkövetett nők elleni erőszak a kora újkori társadalomban In: Nő a társadalomban. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 79-102.
|
pdf
79_Lengyel.pdf Download (12MB) [error in script] |
Absztrakt (kivonat)
A házasságban elkövetett nők elleni erőszak a szociológia, antropológia, etnológia és több más tudomány, köztük a történettudomány témája is. A tanulmány a szociológiai definíciókból kiindulva próbálja meghatározni az erőszak fogalmát és annak megnyilvánulásait, valamint a társadalom fogékonyságát és reakcióit a házasságon belüli erőszakra a kora újkori társadalomban. Annak ellenére, hogy kétségkívül egy nagyon elterjedt jelenségről van szó, a korabeli források szűkszavúak. Az ok, hogy az erőszak egy elfogadott fegyelmező tevékenységnek számított, és teljesen legitim volt, amíg nem okozott halált vagy komoly testi sérülést. A család feje – a férfi – köteles volt rendet tartani a háza táján, mert a pontosan működő háztartás alapozta meg az egész társadalom rendjét, legitimálva a hatalmat, „potestas”-t mint olyan törvényszerű formát, amelynek feladata a normák és a rend fenntartása volt. Több konkrét példa mutatja be az erőszak megítélését a korabeli igazságszolgáltatás és társadalom keretein belül Magyarországon és hozzávetőlegesen Európa néhány nyugati országában. ----- Violence against women within marriage is examined in sociology, anthropology, ethnology, and a number of related disciplines, including history. Drawing on sociological definitions, this study seeks to clarify the concept of violence and its various manifestations, as well as society’s sensitivity to and responses toward violence within marriage in early modern Europe. Although this phenomenon was undoubtedly widespread, contemporary sources are relatively scarce. This scarcity stems from the fact that marital violence was regarded as an accepted disciplinary measure and was considered fully legitimate as long as it did not result in death or serious bodily harm. The head of the household—the man— was expected to maintain order within his family, as a well-regulated household was seen as the foundation of social order as a whole. This framework legitimized power, or potestas, as a legal institution whose function was to uphold norms and maintain order. Several case studies illustrate how violence was assessed within the context of contemporary judicial practice and social expectations in Hungary and, to a lesser extent, in certain Western European regions.
| Mű típusa: | Könyvrészlet - Book section |
|---|---|
| Szerző: | Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Lengyel, Tünde NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző |
| Megjegyzés: | A tanulmány megírását a VEGA 2/0017/23 (Legal norm versus case law. Historical, legal, discursive and social aspects of the judiciary, crime and punishment in the Middle Ages and early modern period) projekt támogatta a Szlovák Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében (Historický ústav Slovenskej akadémia vied). |
| Kapcsolódó URL-ek: | |
| Kulcsszavak: | nők elleni erőszak, házasság, kora újkor, fegyelmezés, bíráskodás ----- Marital violence against women, early modern age, disciplinary measure, judicial practice |
| Nyelv: | magyar |
| DOI azonosító: | 10.17048/Noatarsadalomban.2025.79 |
| Felhasználó: | Tibor Gál |
| Dátum: | 16 Ápr 2026 06:50 |
| Utolsó módosítás: | 16 Ápr 2026 06:50 |
| URI: | http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9049 |
![]() |
Tétel nézet |
