Tanulástámogatási kezdeményezések a hazai felsőoktatási könyvtáraknál

Hajdu, Krisztián (2026) Tanulástámogatási kezdeményezések a hazai felsőoktatási könyvtáraknál In: Agria Média 2025 : „Oktatás 5.0: Az ember és a technológia harmóniája”. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (Digitális Technológia Intézet). pp. 76-87.

pdf 76Hajdu.pdf Download (2MB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

Napjainkban a felsőoktatási könyvtárak globális paradigmaváltáson mennek keresztül, a hagyományos, gyűjteményközpontú raktármodellt egy proaktív, a felhasználói igényekre és a partnerségre épülő, dinamikus tanulástámogató központ váltja fel. Ez az átállás nem csupán a technológia adaptálásáról szól, hanem egy alapvető filozófiai és funkcionális újra pozicionálást jelent, amely a könyvtárat az egyetemi ökoszisztéma egy pedagógiai környezetbe integrálja. Ebben a kontextusban a tanulástámogatás nem csupán egy a sok könyvtári szolgáltatás közül, hanem a felsőoktatási könyvtárak létének és relevanciájának stratégiai fókusza. (Antal et al., 2018) A jelen előadás célja, hogy áttekintést nyújtson a legfőbb hazai tanulástámogatás kezdeményezésekről, Szervezeti és Működési Szabályzatok és Könyvtári Stratégiák révén. A mintaválasztást a HVG 2024-es hazai felsőoktatási intézmények rangsorának első tíz intézménye adja (Eduline ,2024). A nemzetközi trendeket áttekintve, több meghatározó modellt is találunk a tanulástámogatás eredményességének növelése céljából. A közösségi tanulás (Learning Commons) koncepció a könyvtári tereket rugalmas, technológiailag gazdag, kollaboratív és alkotótevékenységet (Makerspace) támogató közösségi központokká alakítja, ahol a közös erőforrások és tapasztalatcsere révén jönnek létre új alkotások (Lengyelné Molnár & Vas, 2022). A „Beágyazott Könyvtáros” (Embedded Librarian) modell a könyvtárost az oktatási-kutatási folyamatok aktív, partneri szereplőjévé teszi, mélyen integrálva őt a kurzusok és kutatócsoportok munkájába (Sasvári & Urbanovics, 2019). A Nyílt Oktatási Segédanyagok (OER) terjedése a könyvtárakat a tartalomvásárlás helyett a tartalomlétrehozás támogatása, a kurátori és a minőségbiztosítási feladatok felé mozdítja el. Végül a mesterséges intelligencia (MI) integrációja forradalmasítja az információ-visszakeresést és a személyre szabott szolgáltatásokat (Winkler, 2024), ugyanakkor új kihívásokat teremt az algoritmikus műveltség és az etikus használat terén. A magyar felsőoktatási könyvtárak nem egyetlen, egységes nemzetközi modellt próbálnak alkalmazni. A vezető egyetemi könyvtárak (pl. BCE, ELTE, SZTE, PTE, stb.) a nemzetközi trendek elemeit a helyi adottságokra és kényszerekre reagálva, eltérő fókusszal adaptálják. Kiemelkedő jó gyakorlatok figyelhetők meg a tudatos, tantervbe integrált stratégiai tervezésben (BCE), a fregmentált hálózatok egységes digitális ökoszisztémává (pl. mobilapplikáció, online fizetés) alakításában (ELTE), a nyílt tudomány és az MI-alapú kutatástámogató eszközök proaktív bevezetésében (SZTE), valamint az egyetemi és közkönyvtári funkciókat ötvöző tudásközpontok és a digitális pedagógiai támogatás intézményesítésében (PTE). A magyar felsőoktatási könyvtárak jövőbeli tevékenységének kulcsfontossága a tanulástámogatás megerősítése, amely célzott befektetéseket igényel a humánerőforrás-fejlesztésbe (pl. MI-műveltség, digitális pedagógia), az intézményi szintű partnerségek formalizálásába, egy nemzeti OER stratégia kidolgozásába, valamint a technológiai innovációk felelős és kritikus, pedagógiai célokat szolgáló alkalmazásába. ---- Models and Practices of Learning Support in Hungarian Higher Education Libraries ---- Higher education libraries are currently undergoing a global paradigm shift, with the traditional, collection-centric warehouse model being replaced by a proactive, dynamic learning support center built on user needs and partnerships. This transition is not merely about adapting technology but represents a fundamental philosophical and functional repositioning that integrates the library into the pedagogical environment of the university ecosystem. In this context, learning support is not just one of many library services but the strategic focus for the existence and relevance of higher education libraries. (Antal et al., 2018) The aim of this presentation is to provide an overview of the main domestic learning support initiatives through an analysis of Organizational and Operational Regulations and Library Strategies. The sample consists of the top ten institutions from the HVG 2024 ranking of Hungarian higher education institutions (Eduline, 2024). Reviewing international trends, several key models emerge for increasing the effectiveness of learning support. The Learning Commons concept transforms library spaces into flexible, technologically rich community hubs that support collaborative and creative activities (Makerspaces), where new creations emerge through shared resources and the exchange of experiences (Lengyelné Molnár & Vas, 2022). The "Embedded Librarian" model positions the librarian as an active, partnerial participant in teaching and research processes, deeply integrating them into the work of courses and research groups (Sasvári & Urbanovics, 2019). The spread of Open Educational Resources (OER) shifts libraries away from content purchasing towards supporting content creation, curation, and quality assurance tasks. Finally, the integration of artificial intelligence (AI) is revolutionizing information retrieval and personalized services (American Library Association, 2025), while also creating new challenges in algorithmic literacy and ethical use. Hungarian higher education libraries are not attempting to apply a single, uniform international model. Leading university libraries (e.g., Corvinus, ELTE, SZTE, PTE, etc.) are adapting elements of international trends with different focuses, responding to local conditions and constraints. Outstanding best practices can be observed in conscious, curriculum-integrated strategic planning (Corvinus/BCE), in the transformation of fragmented networks into a unified digital ecosystem (e.g., mobile applications, online payments) (ELTE), in the proactive introduction of open science and AI-based research support tools (SZTE), and in the institutionalization of knowledge centers that combine university and public library functions, as well as digital pedagogy support (PTE). The key to the future success of Hungarian higher education libraries is the strengthening of learning support, which requires targeted investments in human resource development (e.g., AI literacy, digital pedagogy), the formalization of institutional-level partnerships, the development of a national OER strategy, and the responsible and critical application of technological innovations to serve pedagogical goals.

Mű típusa:	Könyvrészlet - Book section
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Hajdu, Krisztián NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	tanulástámogatás, felsőoktatási könyvtárak, dokumentumelemzés, könyvtári stratégia, lehetőségek ---- learning support, higher education libraries, document analysis, library strategy, opportunities
Nyelv:	magyar
DOI azonosító:	10.17048/AM.2025.76
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	02 Szep 2026 12:52
Utolsó módosítás:	02 Szep 2026 12:52
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9392

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet