A betéti részvénytársaságok szabályozása Nyugat-Európában és ennek hiánya Magyarországon

Román, Róbert (2025) A betéti részvénytársaságok szabályozása Nyugat-Európában és ennek hiánya Magyarországon In: Oldás és kötés - Gazdasági-társadalmi decentralizáció vagy centralizáció?. Gyöngyös, Humán Projekt 2004 Kiadó. pp. 111-119.

pdf 111_Román.pdf Download (1MB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

A magyar társasági jog az 1980-as évek végétől négy nagy fázison ment keresztül. A rendszerváltás húzótörvényének nevezett 1988.évi VI. törvény (első Gt.) lényegében a politikai rendszerváltás előtt, 1989. január 1. napján lépett hatályba, és biztosította a lehetőséget arra, hogy 40 év után újra a természetes és jogi személyek által létrehozható társas vállalkozások működhessenek hazánkban. A következő lépés a kilencvenes évek második harmadára tehető, amikor az 1997. évi CXLIV. törvény rendezi át részben a sorokat (második Gt.) Itt a társasági formák terén még vannak jelentősebb változások, majd az ezredfordulót követően némi fáziskéséssel érkezik a 2006. évi IV. törvény (harmadik Gt.), melynek 2007-es módosítása majdnem több nóvumot hozott, mint maga a jogszabály. Ezen Gt-k mellett mindig ott állt egy eljárási jogszabály, a cégtörvény, mely a Gt. anyagi jogi normáinak cégjogi, eljárásjogi aspektusait rendezi. Ezt követően szakít a jogalkotó a korábbi hagyományokkal, és nagy vitákat követően a Polgári Törvénykönyvbe (2013. évi V. törvény III. Könyv) integrálják a gazdasági társaságok szabályait, három lépcsősen szerkesztve akként, hogy a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok rögzítését követően a társaságok általános szabályai következnek, majd az egyes gazdasági társaságokat vonatkozó joganyagok Ezt a változást a cégekre vonatkozó eljárási szabályok nem követik le, - mert hatályban maradt a 2006. évi V. törvényben szabályozott cégtörvény - a melyre valójában szükség sem volt, hiszen óriási változások a harmadik Gt-hez képest a Ptk-ben nem voltak. Nincs újítás az első Gt. óta abban a jogalkotói koncepcióban, hogy formakényszer áll fenn a társasági jogban, mely azt jelenti, hogy a törvény által adott társas vállalkozási formák közül kell választaniuk az alapítóknak, ezen rendelkezés nem, hogy nem diszpozitív, hanem a kógencián is túlmutató, lényegében imperatív szabály. ---- Regulation of limited partnerships by shares in Western Europe and its absence in Hungary. Hungarian company law has undergone four major phases since the late 1980s. Act VI of 1988 (the first Civil Code), known as the driving force behind the change of regime, essentially came into force before the political change of regime and came into force on January 1, 1989, ensuring that, after 40 years, companies established by natural and legal persons could once again operate in Hungary. The next step can be traced back to the second third of the 1990s, when Act CXLIV of 1997 partially reorganized the ranks (second Civil Code). There were still significant changes in the forms of companies, and then, after the turn of the millennium, Act IV of 2006 (third Gt.) arrived with some delay, the 2007 amendment of which brought almost more novelties than the legislation itself. In addition to these Civil Codes, there has always been a procedural law, the Company Act, which regulates the corporate and procedural aspects of the substantive legal norms of the Civil Code. Subsequently, the legislator broke with previous traditions and, after much debate, integrated the rules on business associations into the Civil Code (Act V of 2013, Book III), structured in three stages so that, after laying down the general rules applicable to legal persons, the general rules for companies follow, followed by the legal provisions applicable to individual business associations. This change is not reflected in the procedural rules applicable to companies, as the company law regulated by Act V of 2006 remained in force, which was not really necessary, as there were no major changes in the Civil Code compared to the third Civil Code. There has been no innovation since the first Civil Code in the legislative concept that there is a formal requirement in company law, which means that the founders must choose from the forms of business association provided for by law. This provision is not only non-dispositive, but also goes beyond cogence and is essentially an imperative rule.

Mű típusa:	Könyvrészlet - Book section
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Román, Róbert NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	betéti társaság, részvénytáraság, betéti részvénytársaság, vállalkozás, cégalapítás, adózás ---- limited partnership, joint-stock company, partnership limited by shares, enterprise, company formation, taxation
Nyelv:	magyar
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	04 Már 2026 12:53
Utolsó módosítás:	04 Már 2026 12:53
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9000

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet