Várhelyi, Tamás (2026) A fenntarthatósághoz igazodó változások szükségessége a világgazdaság rendszerében In: Társadalmi és gazdasági alkalmazkodás a XXI. században. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 9-20.
|
pdf
9_Várhelyi.pdf Download (6MB) [error in script] |
Absztrakt (kivonat)
A világ józanul gondolkodó része tisztában van azzal, hogy a környezetvédelmi problémák a legfontosabbak az emberiség jövője szempontjából. Gazdasági berendezkedésünk, a kapitalizmus alapja azonban a gazdasági növekedés. Abban ugyan lassan konszenzus lesz, hogy a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanok, és környezetünk pusztulásához, a Föld élhetetlenné válásához vezetnek, de azt a következtetést csak nagyon kevesen vonják le, hogy a folyamatos gazdasági növekedés, valamint a népesség növekedése összeegyeztethetetlen az emberiség mai értelemben vett életének fenntarthatóságával. A multinacionális cégekre és a piaci versenyre alapozott kapitalizmus a legsikeresebb modell a gazdasági növekedés tekintetében – de a gazdasági növekedés, illetve ez a modell komoly korrekciók, korlátozások nélkül a Föld megóvása szempontjából tarthatatlan. Így bár a legtöbben fenntartható fejlődésről beszélnek, valójában olyan nincs, hogy ennek a folyamatos gazdasági növekedés is a része legyen. Egy korábbi tanulmányban (Várhelyi, 2024) bemutattam a világunkra leselkedő környezetvédelmi veszélyek négy fő csoportját, valamint azt, hogy hiába ismerték fel ezt időben szakemberek és politikai vezetők, mégsem sikerült hatékony lépéseket tenni a katasztrófa elkerülése érdekében. Ebben a tanulmányban ezt a kérdést is tovább vizsgálom, elsősorban a közgazdasági, klímavédelmi és ökológiai szempontok alapján, és igyekszem azonosítani az eredendő közgazdasági okokat. A technológiai fejlődés, az ipar 4.0 megteremtheti a lehetőségét annak, hogy a környezetszennyező termelés helyett környezetkímélő megoldások terjedjenek el, de ehhez új világgazdasági szabályozási környezet szükséges. Ma a multinacionális cégek versenye, ezek tulajdonosainak, illetve részvényeseinek érdeke nem teszi lehetővé, hogy a szükséges módon működjenek, hiszen ha a hatékonyságuk csökken, ezzel nemcsak arányos profitcsökkenésre, hanem a versenyhátrányból következő piacvesztésre is számíthatnak. Így hiába környezettudatos, illetve felelősen gondolkodó az egyén, ha tulajdonos, részvényes vagy menedzser, kénytelen úgy dolgozni, ahogy a piaci verseny megköveteli. A nemzetközi szervezetek jogosítványai nem jelentősek, így a nemzeti kormányoknak kellene egységesen lépni. A probléma azonban ez esetben is a verseny – ha egy ország a Föld érdekében szükséges szabályozáskat hoz, korlátozásokat vezet be, akkor az ott működő cégek drágábban tudnak termelni, és a multinacionális tőke nem ott fektet be. Márpedig az elmúlt évtizedekben az országok eladósodottsága drasztikusan megnőtt, és ezzel a mozgásterük meglehetősen leszűkült. Egy új tényező, a mesterséges intelligencia jelentőssé válása azonban újra fogja rendezni a gazdasági és társadalmi viszonyokat – ezt a fenntarthatóság szempontjából lehetőségnek kellene tekinteni, és a mindkét trendformáló erőre adott globális választ egyben lenne célszerű kezelni.
| Mű típusa: | Könyvrészlet - Book section |
|---|---|
| Szerző: | Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Várhelyi, Tamás NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző |
| Kapcsolódó URL-ek: | |
| Kulcsszavak: | fenntartható gazdaság, mesterséges intelligencia, alapjövedelem, multinacionális kapitalizmus, fenntarthatatlanság |
| Nyelv: | magyar |
| DOI azonosító: | 10.46403/EKKEGTI.2026.9 |
| Felhasználó: | Tibor Gál |
| Dátum: | 06 Júl 2026 12:08 |
| Utolsó módosítás: | 06 Júl 2026 12:08 |
| URI: | http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/9209 |
![]() |
Tétel nézet |
