Molnár, Csilla (2024) Olvasás a digitális kor előtt és után In: Agria Média 2023. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 289-293.
A teljes szöveg nem érhető el a repozitóriumban. [error in script]Absztrakt (kivonat)
Tanulmányomban igyekszem rövid áttekintést adni arról a folyamatról, amely megváltoztatta az olvasás 20. század közepére betöltött társadalmi szerepét. Ebben a felvázolni kívánt kontextusban az olvasásnak arra a státuszváltására utalok vissza, amelynek kezdetén a könyv az 1970-es évek végégig töretlen népszerűséget látszott kivívni a társadalom szélesebb köreiben is. Az akkori könyvek, magazinok manapság hihetetlen példányszámban fogytak. Ehhez képest az ezredforduló körüli évektől tömegek fordultak az új, attraktívabb médiákhoz, jelentős mértékben felhagyva a könyvek vásárlásával. Kérdés, hogy a digitális média térhódítása az 1990-es évek közepétől ténylegesen csökkentette-e az olvasási kedvet. Ezen belül szándékom rámutatni arra az összefüggésre, hogy az olvasás egykor legendás népszerűsége majd „térvesztése” nem pusztán a digitális világ térnyerésével hozható összefüggésbe. Véleményem szerint ugyanis az olvasás állítólagos aranykora a szélesebb társadalmi rétegekben inkább afféle médiapótléknak tekinthető, amely a könnyebben hozzáférhető eszközök és tartalmak megjelenése után természetszerűleg vesztette el szerepét. Ezt igazolja az a mások által már többször vizsgált összefüggés is, hogy az olvasás jelentősége nem változott azokban a társadalmi körökben, ahol az írott szövegekben való tájékozottság, a szövegértés a mai napig is fontos elvárás és társadalmi megkülönböztető jegy. Olvasásszociológiai jellegűnek tűnő írásomban kitérek többek között Pierre Bourdieu, illetve Ivan Ilich gondolataira, igyekszem rámutatni a téma feldolgozásakor alkalmazott émikus kutatási módszerrel annak pedagógiai öszszefüggéseire is. ----- READING BEFORE AND AFTER THE DIGITAL AGE In my study, I try to give a brief overview of the process that changed the social role of reading in the middle of the 20th century. In this context, I refer back to the status change of reading, at the beginning of which the book seemed to gain unbroken popularity in the wider circles of society until the end of the 1970s. The books and magazines of that time have now sold out in incredible numbers. In comparison, from the years around the turn of the millennium, masses turned to new, more attractive media, significantly abandoning the purchase of books. The question is whether the rise of digital media from the mid-1990s has actually reduced the desire to read. Within this, I intend to point out the connection that the once-legendary popularity of reading and its subsequent "loss of space" cannot be linked solely to the rise of the digital world. In my opinion, the alleged golden age of reading in the wider social strata can be considered more like a kind of media supplement, which naturally lost its role after the appearance of more easily accessible tools and content. This is confirmed by the connection, which has been examined several times by others, that the importance of reading has not changed in those social circles, where familiarity with written texts and text comprehension are still an important expectation and social distinguishing mark. In my study, which seems to be of a sociological nature of reading, I discuss, among others, the thoughts of Pierre Bourdieu and Ivan Ilich, and I try to point out its pedagogical connections with the emic research method used when processing the topic
| Mű típusa: | Könyvrészlet - Book section |
|---|---|
| Szerző: | Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Molnár, Csilla NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző |
| Kapcsolódó URL-ek: | |
| Nyelv: | magyar |
| DOI azonosító: | 10.17048/AM.2023.289 |
| Felhasználó: | Tibor Gál |
| Dátum: | 25 Szep 2024 11:40 |
| Utolsó módosítás: | 25 Szep 2024 11:40 |
| URI: | http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/8214 |
 |
Tétel nézet |
