A 2008-as gazdasági világválság és a 2020-as koronavírus-járvány hatásai Magyarország és az Európai Unió idegenforgalmának teljesítőképességére

Gyurkó, Ádám (2023) A 2008-as gazdasági világválság és a 2020-as koronavírus-járvány hatásai Magyarország és az Európai Unió idegenforgalmának teljesítőképességére In: Válság, kilábalás, fenntarthatóság. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 173-193.

[thumbnail of 1_12_Gyurkó Ádám.pdf] pdf
1_12_Gyurkó Ádám.pdf

Download (430kB) [error in script]
Hivatalos webcím (URL): https://doi.org/10.46403/Valsag.2023.173

Absztrakt (kivonat)

Magyarország és az Európai Unió turisztikai mutatói jelentős változásokon mentek keresztül 2004 és 2022 között, mely változások egymástól eltérő jellegűek voltak. Amennyiben a turisztikai mutatókat pusztán a bázisév (2004) és a tárgyév (2022) szerint vizsgáljuk, akkor dinamikus növekedésről beszélhetünk, de a köztes időszakokban a növekedés dinamikája nem volt egyenletes, sőt stagnáló vagy erősen csökkenő időszakok is azonosíthatók voltak. Ezek a negatív folyamatok főként a 2008-as pénzügyi világválság és a 2020-as koronavírus-járvány hatására kibontakozó gazdasági visszaesés időszakaiban voltak megfigyelhetők. Az Európai Unió gyakorlatilag egészében és így Magyarországon is 2004 és 2008 között még növekedés volt tapasztalható a forgalmi mutatókban, ami hazánk esetében általános gazdasági növekedésének és az integrációhoz való csatlakozásának köszönhető. Ezt a növekedést a 2008-ban kibontakozó pénzügyi válság törte meg, amely végül gazdasági világválsággá duzzadt, mely több éven át negatív hatással volt a turizmus teljesítőképességére. A recesszióból való kilábalás egyértelmű jelei az általános és a turisztikai GDP-ben egyaránt 2011-től voltak tapasztalhatók az EU egészében, bár hazánk esetében az idegenforgalom dinamikus felfutása inkább 2012-re datálható. A válságból való kilábalás után a turizmus szektor soha nem tapasztalt bővülésen esett át hazai és nemzetközi szinten egyaránt. A bővülés mértéke már olyan ütemű volt, hogy a kutatók törvényszerű bezuhanást vizionáltak, ami végül be is következett. Azonban a bezuhanás nem törvényszerű mechanizmusok hatására bontakozott ki, hanem a 2020-ban világviszonylatban is megjelenő koronavírus-járvány következtében bevezetett jogi korlátozások hatására. A válságos időszakok ellenére a turizmus szektor a XXI. században már nemzetgazdasági szinten is meghatározó iparágként definiálható még olyan országokban is, mint Magyarország, amelyet nemzetközi hatású vonzerők, tengerpartok és magashegységek híjján nem nevezhetünk egy turisztikai nagyhatalomnak. Jelen tanulmány rávilágított arra, hogy a legnagyobb válságok idején a jogi és egzisztenciális keretek csökkenésének ellenére sem törik meg az utazások iránti hajlandóság, sőt a válságos időszakok elmúlásával kijelenthető, hogy törvényszerű a turizmus teljesítőképességének dinamikus felfutása. Ezért szükségszerű a válságos, a köztes és a poszt időszakok teljesítményértékelésének modellezése és elemzése, melyet jelen értekezés szerzője Magyarország és az Európai Unió vonatkozásában vizsgált. Napjainkban – többek között – a koronavírus hatásaként jelentkező nagymértékű infláció komoly ágazati, strukturális problémákat vethet fel a turizmus területén is, melynek eredményeképpen bizonyos társadalmi rétegek kiszorulhatnak egyes szolgáltatások igénybevételéből.

Mű típusa: Könyvrészlet - Book section
Szerző:
Szerző neve
Email
MTMT azonosító
ORCID azonosító
Közreműködés
Gyurkó, Ádám
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
NEM RÉSZLETEZETT
Szerző
Kapcsolódó URL-ek:
Kulcsszavak: turizmus, teljesítőképesség, versenyképesség, gazdasági válság, koronavírus
Nyelv: magyar
DOI azonosító: 10.46403/Valsag.2023.173
Felhasználó: Tibor Gál
Dátum: 21 Máj 2024 09:54
Utolsó módosítás: 21 Máj 2024 09:54
URI: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/8125
Műveletek (bejelentkezés szükséges)
Tétel nézet Tétel nézet