Utánpótláskorú leány-kézilabdázók prevenciós mozgásprogramja

Kónya, Réka (2023) Utánpótláskorú leány-kézilabdázók prevenciós mozgásprogramja Az Eszterházy Károly Egyetem tudományos közleményei (52. köt., 2022). Tanulmányok a sporttudomány köréből = Acta Universitatis de Carolo Eszterházy Nominatae. Sectio Sport. pp. 23-36.

pdf SA_23_36.pdf Download (870kB) [error in script]

Absztrakt (kivonat)

A kézilabdajáték rendkívül dinamikus, sok futással, kitámasztással, ütközéssel és eséssel jár. Ezekhez a játékhelyzetekhez a szervezetnek alkalmazkodni kell és minél inkább tolerálnia az ezekkel járó esetleges kellemetlenségeket. Az utánpótláskorú sportolóknál még fontosabb szerepe lehet a megelőzésnek, ezért szükséges lehet minél több prevenciós gyakorlat végrehajtása. A kutatás célja egy prevenciós mozgásprogram hatékonyságának vizsgálata utánpótláskorú kézilabdázóknál. A mozgásanyag a gerinc-core izmokra összpontosít, ugyanis a deréktáji rész nagy igénybevételnek van kitéve sportmozgáskor. A felmérés célja, hogy hozzájáruljon a következő kérdések megválaszolásához: Mennyire hasznos a prevenciós program az egészségmegőrzés és a sportkarrier szempontjából? Milyen gyakorisággal kell ezeket a gyakorlatokat végezni, illetve mivel mérhető a hasznosságuk? Fontos lenne, hogy ne csupán az élsportolók, hanem az utánpótlás nevelőedzői is ezeket és az ehhez hasonló gyakorlatokat beépítsék az edzésprogramjaikba. A prevenciós mozgásprogramhoz kiválasz- tott utánpótláskorú kézilabdázók általános adatfelmérése után (testmagasság, testsúly, életkor, sportágban eltöltött évek, heti edzéssel töltött idő) a Magyar Gerincgyógyászati Társaság (MGT) tartásjavító tornájának 12 tesztgyakorlatával felmértem a vizsgálatban részt vevők core izomzatának állapotát. Ezután két csoport került kialakításra, az egyik nem végzett semmilyen kiegészítő mozgást az edzések mellett (ők a kontrollcsoport, azaz „K”); a másik csapatnak tartáskorrekciós tréninget tartottam (GYT) hat héten keresztül, kétszer az edzések bemelegítésének részeként. A tartásjavító tesztgyakorlatot a hat hét letelte után mind a két csoportnál újra felmértem. A tesztgyakorlatok első felmérésénél a két csoport szinte azonos eredményeket produkált. Hat hetet követően az újabb felmérésnél az összesített pontértékátlagok mindkét csapatnál jobbak lettek a kiindulási értékekhez képest (GYT, 1. mérés: 1,26 ± 0,16 vs. 2. mérés: 1,47 ± 0,23, p < 0,001, K, 1. mérés: 1,41 ± 0,15 vs. 1,49 ± 0,1, p < 0,05). A GYT és a K csoport eredményeinek összehasonlításánál láthatjuk, hogy a GYT klaszter számottevően jobb eredményt ért el, mint a K csapat (p < 0,05). A tesztgyakorlatoknál is volt pár feladat, ahol szignifikánsan jobb értékek születtek a második alkalommal. Valamint mindkét csoportnál kedvezőbb eredmények voltak kimutathatók a hát- és csípőfeszítő izmokat vizsgáló gyakorlatnál hat hét után. A GYT csoportban úgyszintén szignifikáns javulás volt megfigyelhető az állás-guggolás, illetve az ágyéki gerinc előrehajlását mérő gyakorlatoknál. A kutatás bebizonyította, hogy egy rövidebb, hathetes, rendszeresen alkalmazott gyógytestnevelési szabadgyakorlati feladatsorból álló tartáskorrekciós tréning hatékony lehet a tartásjavítás és a gerincprevenció megvalósítására utánpótláskorú kézilabdázóknál. ----- Preventive movement program for female youth handball players -----Handball is extremely dynamic, involving a lot of running, pushing, colliding and falling. The body must adapt to these game situations and tolerate the possible inconveniences associated with them as much as possible. Prevention may play an even more important role in adolescent athletes, so it may be necessary to carry out as many preventive exercises as possible. The aim of the research is to examine the effectiveness of a preventive exercise program in youth handball players. The movement material focuses on the spine-core muscles, because the lower back is exposed to a lot of stress during sports activities. The purpose of the survey is to contribute to answering the following questions: How useful is the prevention program in terms of health preservation and sports career? How often should these exercises be performed, and how can their usefulness be measured? It would be important that not only the top athletes, but also the training coaches of the younger generation, incorpo- rate these and similar exercises into their training programs. After the general data survey of the youth handball players selected for the preventive exercise program (height, weight, age, years spent in the sport, time spent in weekly training), I assessed the condition of the core muscles of the participants in the study with 12 test exercises of the Hungarian Spine Society’s (MGT) posture improvement exercise. Two groups were then formed, one of which did not perform any additional movements in addition to the training (they are the control group, i.e. “K”). I gave the other team Posture Correction Training (GYT) for six weeks, twice as part of the training warm-up. After the end of the six weeks, I re-assessed the posture-improving test exercise for both groups. In the first assessment of the test exercises, the two groups produced almost identical results. After six weeks, in the new survey, the overall score averages were better in both groups compared to the initial values (GYT, measurement 1: 1,26±0,16 vs. measurement 2: 1,47±0,23, p<0,001, K , measurement 1: 1,41±0,15 vs. 1,49±0,1, p<0,05). When comparing the results of the GYT and the K group, we can see that the GYT cluster achieved significantly better results than the K group (p<0,05). There were also a few tasks in the test exercises where significantly better values were obtained the second time. Also, in both groups, more favorable results were demonstrated in the back and hip extensor exercises after six weeks. In the GYT group, a significant improvement was also observed in the exercises measuring standing squats and forward bending of the lumbar spine. The research proved that a shorter, six-week, regularly applied series of physical education free exercise exercises for posture correction training can be effective in improving posture and implementing spine prevention in youth handball players.

Mű típusa:	Folyóiratcikk - Journal article
Szerző:	Szerző neve Email MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Kónya, Réka NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Kulcsszavak:	prevenció, kézilabda, gerinc-core izmok, mozgásprogram ----- prevention, handball, spine-core muscles, exercise program
Nyelv:	magyar
DOI azonosító:	10.33040/ActaUnivEszterhazySport.2023.52.23
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	06 Dec 2023 12:54
Utolsó módosítás:	08 Jan 2024 13:16
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/7841

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet