Kmety György az Oszmán Birodalom szolgálatában - Válaszutak és döntések

Csorba, György (2022) Kmety György az Oszmán Birodalom szolgálatában - Válaszutak és döntések In: Magyar katonák a világ tájain. Eger, Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceum Kiadó. pp. 105-120.

pdf 105_Csorba.pdf Download (193kB)

Absztrakt (kivonat)

Kmety György az 1848–1849-es szabadságharc egyik legtehetségesebb tábornokaként emigrált az Oszmán Birodalomba, ahol Bemet követve névlegesen iszlamizált, és belépett a török hadseregbe. A tanulmány bemutatja Kmety oszmán szolgálatban végzett tevékenységét. Három fő eseményt kell kiemelni, elsőként az aleppói emigráció időszakát, ezen belül is az emigránsoknak az 1850. évi zavargások leverésében nyújtott segítségét. 1851 őszén Kmety lemondott katonai szolgálatáról, és Londonba távozott, de a krími háború kitörésekor visszasietett az Oszmán Birodalomba, és az anatóliai fronton kapott beosztást számos magyar és lengyel tiszttel együtt. Legkiemelkedőbb teljesítménye 1855. szeptember 29-én a Karsz ellen intézett orosz támadás visszaveréséhez kapcsolódik. Erről egy száraz katonai emlékiratot is közzétett – kisebb polémiát is kiváltva az angol sajtóban –, ugyanis a védelem angol parancsnoka egyrészt elbagatelizálta Kmety szerepét, másrészt a magyar tábornok szerint több stratégiai hibát is elkövetett. A tanulmány bemutatja Kmety kevésbé ismert szerepét az 1860-ban kirobbant libanoni drúz–maronita konfliktus rendezésében, ahol katonai fellépése mellett már a nagyhatalmi politikai játszmákba is bekerült. Az előadás választ próbál arra is adni, hogy Kmety miért nem csatlakozott az itáliai magyar katonai alakulatokhoz. ----- Kmety in the Service of the Ottoman Empire. Crossroads and Decisions One of the most talented generals of the Hungarian War of Independence of 1848–1849, György Kmety, fled to the Ottoman Empire where, similarly to Józef Bem, converted to Islam and joined the Turkish army. The paper discusses Kmety’s service in the Ottoman army, emphasizing three major events. First, the period of Kmety’s time in Aleppo, when he helped suppress the riots of 1850. Then, in 1851, Kmety was discharged from military service and left for London, only to return when the Crimean War broke out. He then entered into the service of the Ottoman Empire with other Hungarian and Polish officers on the Anatolian front. His most notable deed was in connection with repelling the Russian attack on Kars on September 29, 1855. Kmety published a dry military memorandum about the event, which provoked a debate in the British press at the time, since Kmety accused the English commander of the defense with trivializing Kmety’s role, and of making several strategic mistakes. The paper focuses on Kmety’s less known role in defusing the Druze-Maronite conflict in Lebanon in 1860, where he was involved in the political games of the great powers. It also attempts to find an answer to the question why Kmety did not join the Hungarian forces in Italy.

Mű típusa:	Könyvrészlet
Szerző:	Szerző neve MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Csorba, György NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Nyelv:	magyar
DOI azonosító:	10.17048/Magyarkatonakavilagtajain.2022.105
Felhasználó:	Tibor Gál
Dátum:	08 Szep 2022 06:49
Utolsó módosítás:	26 Szep 2022 11:31
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/7467

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet