Narratívák és női beszélők Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében

Kusper, Judit (2016) Narratívák és női beszélők Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című művében In: A szövegtől a szcenikáig. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó. pp. 636-647.

pdf 636_647_Kusper.pdf Download (7MB)

Absztrakt (kivonat)

Narrativen und weibliche Sprecher in der Vörösmartys Schrift Csongor und Tünde ----- Wie entsteht eine wiebliche Narrative, wenn der Autor männlich ist? Wie können wir eine dramatische Dichtung des 19. Jahrhunderst als ein Hypetext lesen? Wir suchen die Fragen mit der Hilfe der vier Lesemethoden (sensus litteralis, sensus moralis, sensus allegoricus, sensus anagogicus), daneben versuchen wir die Möglichkeiten der versciedenen Genres zu interpretieren. Vörösmartys Schrift, Csongor és Tünde lässt sich von der Richtung des Märchens, der schönen Historien, des Schuldramas und der Gattungen der populären Texte. In meiner Arbeit schreibe ich über die Sprach- und Identitätsmöglichkeiten der weiblichen Personen (die Hexe Mirígy, die Fee Tünde, die Magd Ilma und die Frau der Nacht). Wir werden sehen, dass die Hauptrolle in dieser Geschichte nicht der Prinz Csongor spielt, sonder Tünde, die Fee. Csongor geht an einem Wanderweg, aber er macht eigentlich nichts, was für seine Seele, für Seine Identität wichtig wäre. Tünde aber fährt auch durch den langen Weg, sie liebt Csongor trotz seiner Schwachheit und sie tauscht ihre Unsterblichkeit für das sterbliche Leben.

Mű típusa:	Könyvrészlet
Szerző:	Szerző neve MTMT azonosító ORCID azonosító Közreműködés Kusper, Judit NEM RÉSZLETEZETT NEM RÉSZLETEZETT Szerző
Kapcsolódó URL-ek:	Befoglaló kötet
Nyelv:	Magyar
ISBN:	978-615-5621-24-6
Felhasználó:	Réka Kapalkó
Dátum:	26 Jún 2020 12:35
Utolsó módosítás:	26 Jún 2020 12:35
URI:	http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/5879

Műveletek (bejelentkezés szükséges)

Tétel nézet